Gyakori hibák az önéletrajzban

Forrás: profession.hu

Az önéletrajz megszerkesztése a megpályázott állás elnyerésének az első mozzanata. A személyes anyagunk, ami tartalmazza a munkahelyi tapasztalatainkat, iskolai végzettségünket, fotónkat és a motivációs levelünket, formai megjelenésébe is meghatározó hatással bír arra vonatkozólag, hogy szimpátiát keltsünk leendő munkaadónkban. A gyakorlott HR szakember, aki számtalan önéletrajzzal találkozik naponta, azonnal kiszúrja a gyakran előforduló durva hibákat, s mivel első körben ez alapján kell döntenie, kíméletlenül kiszelektálja. Ha már az elemi, végzetes tévedéseket elkerüljük, jóval nagyobb eséllyel haladhatunk tovább a rostán.

Alapvető bakik - helyesírási hibák

Mivel a jelentkezési anyag jelentős része írott formában kerül közlésre, nagyon fontos, hogy mellőzzük belőle a nyelvtani hibákat. Ebbe a hibacsoportba tartoznak az elütésből származó bakik is, amik ugyanolyan ellenérzéseket ébreszthetnek leendő munkaadóinkba, mint az, ha egy szót, egy ékezetet, vagy egy vesszőt rosszul teszünk ki.

Lukács Péter a GAP Consulting vezető tanácsadója szerint gyakran előfordul, hogy ha ilyen hibákra bukkannak a cégek HR-esei, nem is olvassák tovább az önéletrajzot. "Az önéletrajzban előforduló hanyagság és precizitás nélkülözése arról árulkodik a szakembernek, hogy a delikvens a munkájához is hasonló attitűdökkel áll hozzá. Hanyag, nemtörődöm emberről árulkodó önéletrajzzal első körben ki lehet esni a rostán. Előfordult olyan eset is - mondja a fejvadász - hogy egy kiváló képességű, jó cégeknél, vezető pozícióban dolgozó embert csak azért tettek mellékvágányra, mert a "tanító" szót rövid i-vel jegyezte le."

Érdemes tehát energiát fordítani arra, hogy ha végeztünk a jelentkezési anyag megírásával, ne bízzuk vakon magunkat a számítógép automata nyelvhelyesség ellenőrzőjére, hanem olvastassuk el legalább még egy emberrel, mert az ilyen hibák ezzel a módszerrel könnyen kiküszöbölhetők.

a teljes cikk

A nagy magyar helyesírás-háború

Forrás: nyest.hu

Az elefánt alig érzi a bőrét csipkedő madarakat: kritika és ellenkezés ide vagy oda, egy helyesírási szabályzat nem olyasmi, amit egyik napról a másikra lehetne megbuktatni, leváltani vagy nemes egyszerűséggel melegebb éghajlatra küldeni. Pedig megszületett egy hét pontból álló, tömör igény arra, hogy a magyar helyesírást máshogy szabályozzák.

A leendő új szabályzat a tizenkettedik lesz a sorban – és talán, ha nincs a (legalábbis nyelvész- és korrektorberkekben) híressé-hírhedté vált petíció, valószínűleg különösebb ricsaj nélkül, néhány apróbb változtatással adták volna ki, és egy ideig megint nyugton lehetett volna a helyesen vagy helytelenül író magyar. A tavaly nyáron elindult virtuális vita azonban valamelyest felkavarta az állóvizet. Hiszen már az is meglepő, hogy egyáltalán eszünkbe jut megkérdőjelezni valamit – netán belekötni –, ami (jelen esetben 1984 óta) úgy van, és kész: A magyar helyesírás szabályai.

a teljes cikk

Vágó István a Selmeczit jobban kedveli

Forrás: index.hu

Péntek délután a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban rendhagyó, helyesírást népszerűsítő akciót tartott az Akadémiai Kiadó Vágó Istvánnal. Összejöttek a celebek, de hallani nem lehetett őket. Vágó István a bonyolultabb nyelvtani kérdésekben nincs annyira otthon.

Az Akadémiai Kiadó új, akadémiainak nevezett helyesírási szótárának megjelenése alkalmából vetélkedővel kívánta felhívni a figyelmet arra, hogy milyen nehéz helyesen írni. Ennek szemléltetésére meghívta Bárdos Andrást, Máté Krisztát, Rózsa Pétert (MTV) és Selmeczi Tibort, akiket viszonylag bonyolult helyesírási feladványok elé állított Vágó István. Szó szerint állították őket a feladatok elé, hiszen a kivetítő közvetlen a fejük mögött volt, csak akkor láthatták, ha kitekerték a nyakukat. Máté Krisztát ez sem akadályozhatta meg abban, hogy győzzön, és hazavihessen egy csomag könyvet.

Rendhagyó

Nemcsak az érdekes projektorpozicionálás szempontjából volt valóban rendhagyó ez a szörnyen kínos marketingfogás. Abból is, hogy alig lehetett valamit hallani. A sztárvendégekből semennyit sem hallottam, mert nem volt mikrofonjuk, pedig pont azért mentem, hátha elkapok valami jó kis Selmeczi-tréfát. Igaz, a mikrofonnal rendelkező kvízmestertől három méterre szintén csak hangfoszlányok jutottak el hozzám.

Egy órácskára úgy éreztem magam, mintha megelevenedett volna a legendás Álljunk meg egy szóra! című nyelvi ismeretterjesztő műsor, csak éppen Grétsy László hiánya mutatott rá arra, hogy bonyolultabb nyelvtani kérdéseknél még Vágó is megbotolhat. Bár én nem hallottam jól az előbb említett akusztikai malőr miatt, de a végén kollégám mesélte, hogy nem egészen pontosan érvelt az egyik egybeírás-különírást taglaló feladatnál. Talán ezért lehetett az, hogy nem volt olyan aktív, mint a Legyen ön is milliomosban.

Mivel ez egy helyesírási szótár reklámja volt, Vágó puskázásra, a szótár használatára buzdította a versenyzőket. „Nem akarják használni a szótárt?” – kérdezte a prominenseket, amire egyöntetű nem volt a válasz. Az is igaz, hogy a válaszadás gyorsasága is számított a pontozásnál. Pedig érdekes lett volna megfigyelni, melyik tévésünk nyálaz a leggyorsabban. Bár az olyan kaliberű kérdéseknél, hogy hogyan írjuk helyesen a csengettyű szót, vagy hogy helyes-e a „megfogom venni az újságot”, vagy inkább a „meg fogom venni” a jó, nem nagyon kell szótár. Nem mintha a televíziózáshoz annyira elengedhetetlen lenne a helyesírás ismerete.

a teljes cikk

Gyakoribb helyesírási hibák
Forrás: Wikipédia Szerkesztő: Vince

Számok
Gyakori elírások helytelen helyes jelentése
0-át 0-t nullát
1-el 1-gyel eggyel (egyel ’növényt ritkít’)
1-én 1-jén elsején
1-e 1-je elseje
2-őt 2-t kettőt
3-al 3-mal hárommal
4-el 4-gyel néggyel
5-el 5-tel öttel
6-al 6-tal hattal
és így tovább

Dátumok

* A hónapok nevei mindig kisbetűsek. (tehát: január, február stb.)

* Hanyadikán? nem 8.-án, hanem 8-án, 9-én stb. (Nincs pont a szám és a kötőjel között.) De van, ha sorszámnév nem évet vagy napot jelöl: 5.-es tanuló.

* Melyik nap? nem január 1, hanem január 1., nem március 15, hanem március 15. stb. stb. (a szám után pont van, kivéve, ha pl. kötőjel: március 15-én)

Igekötők egybe- és különírása

Az igekötőt mindig csak azzal az igével írjuk egybe, amelyhez tartozik: ha az igekötő és a hozzá tartozó ige (főige) között segédige van, a segédigével nem írjuk egybe. Gyakori hibák az alábbiak:

* „megtudom csinálni” --> helyesen: meg tudom csinálni (=megcsinálni), mivel a meg- a csinálni igéhez tartozik.
* „eltudom képzelni” --> helyesen: el tudom képzelni (=elképzelni)

A megvan igét egybe írjuk, ha a van nem segédigeként áll:

* „meg van neked ez a könyv?” --> helyesen: megvan neked ez a könyv?
* DE: meg van (lesz stb.) csinálva (=megcsinálva).

Népek, vallások nevei

* A magyar nyelvben minden nemzetiség nevét, nyelvet, ételt, kultúrát, vallást stb. stb. kisbetűs szóval írjuk (tehát angol konyha és nem Angol konyha, magyar és nem Magyar, francia és nem Francia stb. stb.) kivéve, ha a mondat első szava

* Az intézmények (hivatal, szervezet, cég stb.), tájegységekben szereplő neveket viszont nagybetűvel írjuk. (pl: Francia-középhegység, Francia Intézet stb. stb.)

Vessző használata a mondaton belül

* „több, mint” -> akkor és csak akkor van vessző a „több” szó után, ha összehasonlításról van szó! (pl. „20 több, mint 10”).
Jegyezzük meg: ha a „több” szó helyettesíthető lenne a „körülbelül / nagyjából” szavakkal, nem szabad vesszőt tenni!
Példa: „Körülbelül / nagyjából / több mint 1 km”.

* „kevesebb, mint” -> akkor és csak akkor van vessző a „kevesebb” szó után, ha összehasonlításról van szó!
Jegyezzük meg: ha a „kevesebb” szó helyettesíthető lenne a „körülbelül / nagyjából” szavakkal, nem szabad vesszőt tenni!
Példa: „Körülbelül / nagyjából / kevesebb mint 1 km”.

* gyakori hiba, főleg hivatalos szövegekben, vessző használata a mondat állítmánya előtt, amikor indokolatlan, ugyanis nincs utána kötőszó.
Példa: „A szükséges intézkedéseket, megtették.” --> helyesen: A szükséges intézkedéseket megtették.

Szavak

A

* adig, edig --> addig, eddig
* akkumlátor --> akkumulátor
* alat --> alatt
* ambíciózus --> ambiciózus buzgó, törekvő, lelkes
* aminósav --> aminosav
* anterna --> antenna
* árú (toldalékolatlan főnév) --> áru
* aszt --> azt
* atol --> atoll
* attol --> attól
* autómata, autómatikus --> automata, automatikus
* asszimetrikus --> aszimmetrikus

B

* bakkancs --> bakancs
* bejjebb --> beljebb
* bennt --> bent, de benn
* bicigli --> bicikli (írásban jelöletlen zöngésség szerinti részleges hasonulás)
* bisztos --> biztos (írásban jelöletlen zöngésség szerinti részleges hasonulás)
* bizotság --> bizottság
* bulgár --> bolgár

C

* celulóz --> cellulóz
* cukrázda --> cukrászda
* Curiculum Vitae vagy Curicullum Vitae --> Curriculum Vitae (önéletrajzban fontos lehet :) )
* Cannes-i Filmfesztivál --> A magyar helyesírási szabályzat 146. szabálya szerint a rendezvényneveket, társadalmi és politikai mozgalmakat programok nevét általában kisbetűvel írjuk, kivétel ha intézményrendszerű. Tehát a helyes írásmód: cannes-i filmfesztivál

D

* díjjat --> díjat
* dezsavű, déjá vu --> déjà vu [ejtsd dezs˙a vű]
* dícsér --> dicsér

E

* egyel ’növényt ritkít’ --> eggyel (egy + eszköz- vagy társhatározórag)
* egyenlőre ’egyenlő részekre’ --> egyelőre ’jelenleg, még egy ideig’
– „Nem mindegy, hogy egyelőre áll a meccs, vagy egyenlőre áll a meccs.”
* eggyes --> egyes
* egyébb --> egyéb
* egyértelmüsítő --> egyértelműsítő
* egésség --> egészség
* eggyik --> egyik
* eggyüt, eggyütt, együt --> együtt
* elen, elenfél, elenség, elenére --> ellen, ellenfél, ellenség, ellenére
* ellem --> elem (népies nyelvben, főleg az idősebbek, két l-lel ejtik)
* elől (névutó, pl. elfut a kalauz elől) --> elöl ül a masiniszta (határozószó)
* enyimé --> enyém
* eszt --> ezt
* euro --> euró (kivétel: az EU hivatalos magyar szövegei)

F

* fennt --> fent, de fenn
* follyon --> folyjon
* folytás --> fojtás (ha például teljesítmény csökkentéséről van szó)
* for, foradalom --> forr, forradalom
* főkép --> főképp (ha nem a központi képről van szó)
* futbal --> futball

G

* glecser --> gleccser

H

* had (felszólító módban) --> hadd
* hadjuk, haggyuk --> hagyjuk
* hátúl --> hátul
* heggesztő, heggeszt --> hegesztő, hegeszt
* higyj, higyed el --> higgy, higgyed el, hidd el
* hoszú/hosszu --> hosszú
* hozá --> hozzá

I

* ien --> ilyen
* igér, megigér, igéret --> ígér, megígér, ígéret
* ijen --> ilyen
* inteligencia --> intelligencia (az intelligens emberek két l-lel írják)
* internett, internettet, internetten --> internet, internetet, interneten (nem csak írásban találkozom vele)
* írdd --> írd
* irígy --> irigy
* íjed --> ijed
* írtani --> irtani

J

* játsz! stb. --> ha felszólítás, akkor játssz!, játsszál!, játszd!, játsszad! (nagyon gyakori)
* jeggyűrű --> jegygyűrű
* jelem (az óvodában csiga volt a jelem) --> jellem (’karakter’)
* jelemző --> jellemző
* jóéjt, jóéjszakát --> jó éjt, jó éjszakát
* jösz --> jössz

K

* kálcium --> kalcium
* kategórizál, kategórikus --> kategorizál, kategorikus
* kaukció --> kaució
* kézpénz --> készpénz
* kiírt --> kiirt :itt mindig kérdés, hogy irtásról vagy írásról van szó, ennek megfelelő a helyesírása
* kiljebb --> kijjebb
* kilóméter --> kilométer
* kissebb, kissebbség [1] --> kisebb, kisebbség
* kisér, kisérlet, megkisérel, elkisér --> kísér, kísérlet, megkísérel, elkísér
* kiván, kivánság --> kíván, kívánság
* kivűl, kívűl --> kívül
* kompatíbilis --> kompatibilis
* komunista --> kommunista
* Kórea --> Korea (nagyon sok helyen láttam helytelen alakban)
* közöség --> közösség
* közöt --> között
* kultúrális --> kulturális
* kultura --> kultúra (jaja, önmagában így, bizony)
* küld! --> küldd! (felszólító mód esetén)
* külömbség --> különbség
* kölümböző --> különböző

L

* lakóság (szabályos főnévképzés, de nincs köznyelvi jelentése), lakósság --> lakosság (kiejtésnek megfelelően)
* lasan, lasú -->lassan, lassú
* lehellet --> lehelet
* lejeb, lejjeb, lejebb --> lejjebb
* lennt --> lent, de lenn
* lessz --> lesz
* légyszives --> légy szíves
* licensz --> licenc (Lizenz ’engedély’ német szóból), régiesen licencia (latin)
* lükverc --> rükverc (a Rückwärts ’hátrafele’ német szóból)

M

* maket --> makett
* médiumok --> média ahol nem a szellemidézőkről (vagy közvetítőkről, közegekről) van szó, mert a médium azt jelenti
* mediterán --> mediterrán
* megbocsájt --> megbocsát (hasonlóan átbocsát, kibocsát, stb. stb.)
* mellet/melett --> mellett
* meny (’anyós és após fiának felesége’) --> menny(ország)
* mennyegző --> menyegző
* mennyasszony --> menyasszony
* mien --> milyen
* milió, miliárd --> millió, milliárd
* milyért --> miért
* minnél --> minél (de annál, és nem *anál, ami ugye mást jelent!)
* model --> modell
* mond! --> ha felszólítás, akkor mondd! (nagyon gyakori hiba)
* muszály --> muszáj (pontos jé; az egyik legirritálóbb hiba. Ettől persze az uszály még uszály. A muszáj eredete: muss sein (ném) = kell legyen)
* mindíg, mindég --> mindig (a mindig mindig rövid; az utóbbi pedig régies/népies alak)

N

* nállam --> nálam
* newyorki, new yorki --> New York-i (és más kéttagú helynevek ennek mintájára)

Ö

* öccs --> öcs (szótő, ragozatlanul), DE valakinek az öccse, valakiknek az öccsük

P

* perpetum mobile --> perpetuum mobile
* periódikus --> periodikus
* pósta --> posta (a köznyelvi ejtéshez igazodva)
* pozició --> pozíció, de
* pozícionál --> pozicionál
* patka --> padka

R

* rencám --> rendszám
* rublika --> rubrika

S

* salyát --> saját
* sűrgős --> sürgős

SZ

* szallag --> szalag
* szavana --> szavanna
* szelem (’szeletelem vagy általam okozott szél’) --> szellem (’halott lelke, alkotó tudat, vmi belső lényege stb.’)
* szervíz --> szerviz (bizony, rövid i)
* szímpad --> színpad
* szoltíroz --> szortíroz (a sortieren német szóból)
* szőllő/szölö/szöllö --> szőlő
* szíjj --> szíj
* sztyep --> sztyepp

T

* tethanus(z) --> tetanusz
* tizes --> tízes
* tízed (’tíz darab van belőle, és azok a tieid’) --> tized (’1/10’)
* tiedé --> tiéd~tied
* tiket, ticket --> tikett
* tikfa, tikkfa, tíkkfa --> tíkfa
* tona --> tonna
* töllem, tőllem --> tőlem
* tőlteni --> tölteni (és így is ejtjük)
* tüzi --> tűzi (melléknév)

U

* únió --> unió
* utiterv, utitárs, uticél, utiköltség --> útiterv, útitárs, úti cél, útiköltség
* ujj/új --> gyakran felcserélik, ujj: ujjak a végtagokon, új: nem régi
* újév (’január 1.’) --> új év ’nem az óév, hanem a következő’ (ebből kívánunk boldogat)
* útálom, utállom --> utálom
* utánna --> utána (így is ejtjük, gyakori nyelvhelyességi hiba)

V

* vákum --> vákuum
* vanillia, vaníllia --> vanília
* videókártya --> videokártya
* videóklipp --> videoklip
* Vietnám --> Vietnam
* vizi, vizilabda, viziló --> vízi, vízilabda, víziló

Ly-J

A legyakoribb problémás szavak:

aggály, ajánlat, ajtó, akadály, akármilyen, amely, amilyen, apály, aszály, bájos, bélyeg, beljebb, bója, bolyong, cikkely,

csekély, cserje, dagály, duhaj, engedély, erkély, esély, esztergályos, éjjel, fajta, fejleszt, fejlődik, feszélyez, fogoly,

fojtogat, folyik, folyjon, folyó, folyosó, folytat, folytatólagosan, folyton, folyvást, fúj, fújjon, furulya, gally, gólya, golyó,

gömbölyű, gyűjt, hajó, hajsza, hajt, hagyja, harkály, héja, hely, helyes, helység, helyiség, hodály, homály, ibolya, ifjú,

ijed, ilyen, játszik, javít, jó, kályha, kastély, karaj, kevély, kijjebb, király, kristály, komoly, kölyök, lejjebb, lesújt, lyukas,

majd, mély, milyen, mindjárt, moly, mosoly, mulya, muszáj, óhaj, olyan, osztály, pálya, papagáj, paraj, pikkely, rejtély,

robaj, saját, sajnos, sekély, selyem, súly, súlyos, süllyed, süllyeszt, szabály, széjjel, személy, szenvedély, szeszély, táj,

talaj, tartály, tavaly, tengely, új, ujj (végtag), újjá (varázsol), újdonság, ujjong, újság, uszály, ünnepély, vajon, varjú,

veszélyes, vijjog, zaj, zsámoly, zsivaj, zsöllye.

Gyakori elírások listája
Forrás: Wikipédia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A magyar helyesírás a magyar nyelvű szövegek hivatalosan elfogadott helyesírási szabályrendszere, normája.

Célja, jelentősége és szerepe hasonló a helyesíráséhoz általában (l. ott): a nyelvi műveltség részét képezi, és fontos szerepe van a társadalomban. Ezt oktatják az iskolákban anyanyelvűeknek és külföldieknek egyaránt, és ezt igyekeznek követni a magyar nyelvű nyomdatermékben. (Azt, aki a nyomdában vagy a szerkesztőségben a megjelenés előtt álló szövegeket ennek szellemében javítja, korrektornak nevezik, tevékenységét pedig korrektúrának.)

A magyar helyesírást a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének Helyesírási Bizottsága szabályozza úgynevezett helyesírási szabályzatok kiadásával (lásd A magyar helyesírás szabályai). A legutóbbi, ma is hatályos ilyen mű 1984-ben jelent meg (tizenegyedik kiadás), azóta csak utánnyomásait adták ki.

a teljes cikk

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A magyar helyesírás szabályai a Magyar Tudományos Akadémia által kiadott kötet, amely a magyar helyesírást szabályozza.

Jelenleg is a legutóbbi, 1984-es (tizenegyedik) kiadás érvényes, amely – ha csak a módosított kiadásokat vesszük figyelembe – a legelsőhöz képest mindössze az ötödik kiadásnak tekinthető. A legfrissebb a tizenkettedik, példaanyagában átdolgozott lenyomat.

A magyar helyesírás szabályaira nyelvészkörökben az AkH. rövidítéssel szoktak hivatkozni (az „akadémiai helyesírás” alapján).

Az először 1999-ben, majd utána több utánnyomásban megjelent Magyar helyesírási szótár tartalmazza 140 000 magyar szó és szókapcsolat írásmódját. A jelenlegi legfrissebb és legbővebb helyesírási útmutató és példatár az Osiris Kiadó Helyesírás című kézikönyve (közli és értelmezi az AkH. szabályait, útmutatást ad azokon a részterületeken is, melyeket a szabályzat nem tárgyal, szótári része 210 000-nél több szóalakot tartalmaz).

a teljes cikk

Olvasom Minya Károlynak az új Magyar helyesírási szótárt ismertető cikkében (Nyr. 1999: 496), hogy „1832 óta immár tizenegy” magyar helyesírási szabályzat jelent meg, „a legutóbbi 1984-ben látott napvilágot”. Már nem először találkozom azzal a téves nézettel, hogy a jelenleg érvényben levő helyesírási szabályzatunk tulajdonképpen a Magyar Tudós Társaság 1832. évi helyesírási szabályzatának a 11. kiadása. E nézetnek a tudományos szempontból való pontatlansága már abban is megmutatkozik, hogy az 1832. évi szabályzatnak a maitól eléggé eltérő címe volt: Magyar helyesirás’ és szóragasztás’ főbb szabályai.

Az akadémiai helyesírási szabályzatok kiadástörténetét néhány évvel ezelőtt röviden megírtam a Magyartanítás című folyóiratban (1994. 5. sz. 28). Ebben rámutattam, hogy a jelenleg használatos szabályzatunk – A magyar helyesírás szabályai – első kiadása 1922-ben jelent meg. Ebben már szó- és tárgymutató is volt, s az Akadémia kérésére a vallás- és közoktatásügyi miniszter valamennyi iskolára nézve kötelezővé tette e szabályzat használatát.

a teljes cikk

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A helyesírás egy nyelv írott változatának szabályozását szolgáló norma. – Használatos az ortográfia elnevezés is, a görög ορθο ortho- („helyes”) és γραφειν graphein („írni”) szavakból.

Rendszerint tartalmazza az írásrendszer elemeit (az ábécét), a szóelemek, szavak és mondatok egymáshoz kapcsolásának szabályait, eligazít a tulajdonnevek és az írásjelek használatáról (központozás), valamint az elválasztásról.

A kiadványt, amely ezt leírja, szabályzatnak nevezik; a magyar helyesírás esetén ez A magyar helyesírás szabályai. A helyesírást hagyományosan a nyelvtanok részeként tárgyalták.

A helyesírás körébe tartozik nemcsak a szabályrendszer, hanem az egyes közszavak és tulajdonnevek írása is. Írásukban (különösen a neveknél) a hagyomány néha nagyobb szerepet kap, mint a logika. A kérdéses szavakat, kifejezéseket, tulajdonneveket helyesírási szótárakban gyűjtik össze; a közszavakról az értelmező szótárak is tájékoztatnak.

A helyesírás mögött rendszerint valamely elismert tudományos testület áll (mint Magyarországon a Magyar Tudományos Akadémia, lásd még Nyelvi szabályozó intézmények listája).

A helyesírás követésére általában nem vonatkozik törvényi szabályozás; a hivatalos kiadványok esetén és a legtöbb szerkesztőségben, nyomdában azonban általános követelmény ennek betartása. Az egyéb területeken (például posta, térképészet) egyéb szabványok és konvenciók egészíthetik ki.

a teljes cikk

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Ez a szócikk általános és speciális szótárak, valamint anyanyelvi és idegen nyelvi beszélők szókincsének méretét veti össze a lexémákat tekintve. (Nem kerülnek be tehát ide azok az adatok, amelyek a webkorpuszok méretét jelölik, azaz hogy hány szót dolgoztak fel, csak az, hogy hányféle szót találtak, nem számítva egy szó különböző előfordulásait és különböző alakjait.)

Ahol a szókincs értelme nincs megadva, ott az ún. aktív szókincset jelöli (tehát amit a beszélő nemcsak felismer, hanem használ is). A szótáraknál legalább hat tényező van, amelyek döntően befolyásolják az eredményt:

Ezek fényében az egyes adatok tényleges jelentése számottevően eltérhet.

a teljes cikk

Ősszel tárgyal az Akadémia Magyar Nyelvi Bizottsága a helyesírás reformjáról

Huszonnégy éve ugyanabból a szabályzatból tanulunk helyesírni - a Magyar helyesírás szabályai című kötet legutóbbi, 11. kiadása 1984-ben jelent meg. Helyesírási reformra tehát szükség van, ebben nincs véleménykülönbség a nyelvészek között. Két szakembert kérdeztünk a változtatás lehetséges irányairól.

Egy lehetséges helyesírási reform részelemeinek megvitatására gyűltek össze júniusban az Akadémia Magyar Nyelvi Bizottságának tagjai az elnök, Nyomárkay István felhívására. Egy áprilisban kelt levelében a testület vezetője úgy fogalmazott, hogy a Magyar helyesírás szabályai című regulagyűjtemény és példatár új, vagyis
12. kiadásának előkészítése "össznemzeti ügy, sok millió magyar ügye" - idézi Nyomárkayt a HVG.
Ennek ellenére a testület tagjai nem jutottak sokra júniusi tanácskozásukon. Lapinformációk szerint az egyik változtatás az, hogy az i-re végződő helységnevek a jövőben két i-re is végződhetnének - például: marcalii. Egy másik lehetséges módosítás szerint átértékelnék a -féle, a -szerű és más hasonló végződésű szavak írásmódját. Az egybe-, illetve különírás és a nagybetűs írás problémáit azonban nem sikerült megoldani.
Ennek egyik oka lehet, hogy Balázs Géza elmondása szerint a nyelvészek között is vita van arról, milyen irányt vegyen a reform.

a teljes cikk

Futnék még egy kört az elefánt körül. Az alkalom, hogy a tervezett új helyesírási szabályzat jelen formájában való megjelenése ellen tiltakozó petíció új helyen feléledt, és az aláírók száma megint átlépte a százat.
Egy petíciózó nyelvész megjegyzése az elefántos poszt kommentelőiről: „Olvasom a hozzászólásokat. Komolyan mondom, úgy érzem, ezeknek kár törnünk magunkat... Elvesztem minden munkakedvem... ” Hát igen (bár megjegyzem, ahhoz a poszthoz szokatlanul sok hozzáértő és nyelvész szólt hozzá). Az emberek úgy nagy általánosságban nagyon keveset látszanak tudni nyelvről, nyelvtanról, nyelvészetről és helyesírásról. „Aki pontos jével írja a hülyét, az nem tud magyarul. ” Elterjedt nézet. Pedig a hülye, az hülye ékírással is, katakanával is.
A népeknek, úgy látszik, nincs sok tudomásuk az „akadémikus urakról” meg a „nyelvész urakról” (és hölgyekről – teszem hozzá, a magyar-tanárnéni azért többnyire nőnemű volt, ugye?) sem, sommás véleményük annál inkább.

szójon hozzá

Aszongya dr. habil. Balázs Géza [1], tanszékvezető egyetemi tanár, nyelvápolás-ipari [2] nagyvállalkozó a keddi (júl. 29.) Népszabadságban [3] a helyesírási szabályzat ún. reformjának környülállásait ecsetelve: „A legtöbb nyelvész szerint egyszerűsíteni kell, ezzel én is egyetértek. De mivel a nyelvnek, a helyesírásnak szigorú logikája van, azt tapasztalom, hogy ahol hozzálátunk az egyszerűsítéshez, és mondjuk egy kötőjelet kiveszünk valahonnan, borul az egész rendszer.”
Gyanítom, hogy végignyálazva a professzor úr méretes publikációs listáját, nem találnánk rendszerelméleti dolgozatot. Van rendszer, ami borul, ha megpiszkáljuk egy kötőjelét, van, ami nem. Előbbibe (amikor a falszerkezetnek immanens része a falra kent festék színe) nyilván belefér nyelv és helyesírás összefüggésének nagyvonalú köztéri kezelése.
Azt is mondja a tanár úr: „Ezeket a szempontokat [ti. a technikai fejlődés, az internet hatásait] nem mindig tudják figyelembe venni az akadémiai bizottság tagjai, hiszen nem állnak rendelkezésükre a témákban végzett komolyabb felmérések, sem nagyobb pénzösszeg, hogy kutassák a témát.”
ha a bizottság nem tud a valóság ismeretére támaszkodni, akkor mi a fenére támaszkodik?
Továbbá: „Az Akadémiától függetlenül működő nyelvi műhelyek által megjelentetett helyesírási szabályzatokat, például az Osiris Kiadó által megjelentetett kötetet jónak tartja ugyan, ugyanakkor problematikus szerinte, hogy azelőtt kezdtek a szabályzat korszerűsítésébe, mielőtt az Akadémia eldöntötte volna, mit és hogyan változtat – vagy épp nem változtat meg.”
Csak futólag: ha a bizottság nem tud a valóság ismeretére támaszkodni, akkor mi a fenére támaszkodik? És meddig rugózott volna még az Akadémia a cz-n meg az asszonynyal-on, ha Simonyi [4] nem áll elő száz éve az iskolai helyesírással? (Mellesleg a B. G. szerint „korszerűsítésbe” kezdő Osiris Helyesírás mereven ragaszkodik a szabályzathoz.) Ugorgyunk.
Balázs Géza rövidke nyilatkozatának apropója, hogy – mint a cikk alcíme közli – ősszel tárgyal az Akadémia Magyar Nyelvi Bizottsága (MNYB) a helyesírás reformjáról. Az érvényben lévő „akadémiai” helyesírási szabályzat, A magyar helyesírás szabályai [5]nak 11. kiadása (AkH.11.) 1984-ben jelent meg. Sokan gondolják, hogy kellene már egy új.
Van egy 2008. április 3-án kelt levél, amelyben az MNYB elnöke, Nyomárkay István akadémikus a szabályzat 12. kiadásának tervezetéről szóló vitanapra hívja a „Tisztelt Kollégákat”.
...

teljes cikk
szóljon hozzá

Mondj nemet az AKH 12-re!

To: MTA Magyar Nyelvi Bizottsága
Az alábbi kiáltvány majdnem megegyezik a Facebook hasonló tárgyú csoportjának oldalán olvashatóval.
Az MTA Magyar Nyelvi Bizottsága tervezi a Magyar Helyesírás Szabályainak (AkH.) 12-ik kiadását. Ennek részleteiről számol be Zsadon Béla itt: http://index.hu/kultur/korrektor/akh12/ (ezt jó lenne elolvasni, mielőtt Ön aláírja a petíciót). Úgy tudjuk, Zsadon írása óta a helyzet csak romlott, a bizottság újabb ad hoc változtatások bevezetését tervezi, miközben mereven elzárkózik a szabályzat teljes újraszerkesztésétől.
Álláspontunk szerint alapvető szükség lenne a következőkre:
1. Kivenni a helyesírásból a nem helyesírási kérdések szabályozását (pl. hogy mely szóalak írható le).
2. A helyesírási szabályzat csak minimális esetben hivatkozzon nyelvtani kategóriákra, ezekre is adjon laikusok számára is jól alkalmazható meghatározási teszteket. Semmiképpen se hivatkozzon olyan nyelvtani kategóriákra, mely képzett nyelvészek számára sem világosak, ill. el nem fogadhatók.
3. Változzon meg a szabályzat szerkezete. Szükség van egy preambulumra, mely tisztázza a helyesírás hatáskörét. Szükség van a helyesírás elveinek kimondására, hierarchiájuk tisztázására és a konkrét szabályok ezekből való levezetésére.
4. A szabályzat legyen három szintű: iskolai, általános és szakmai (tipográfusok, szerkesztők számára). Az iskolai helyesírás-oktatás célja a kommunikációs kompetencia fejlesztése, ne a szabályok bebifláztatása legyen. Az iskolai szabályzat megfogalmazása feleljen meg egy iskolás gyerek szintjének.
5. A szabályzat engedjen meg alternatív írásmódokat a kommunikációs szándék egyértelműbb kifejezésére, ill. az olvashatóság megkönnyítésére.
6. A szabályzatot nyelvészek és valódi kutatási eredményekre építve készítsék.
7. A szabályzat elfogadását széleskörű [széles körű], nyilvános vita előzze meg.

A jelenlegi helyesírási szabályzat toldozgatása-foldozgatása nem érdeke a magyar társadalomnak. Az új szabályok bevezetése megnehezíti a korábbi szabályokat jól ismerők dolgát, ugyanakkor nem könnyíti meg a helyesírás elsajátítását a nehézségekkel küszködők számára.

Sincerely,
The Undersigned

a teljes cikk, szójon hozzá

Az MTA Magyar Nyelvi Bizottsága tervezi a Magyar Helyesírás Szabályainak (AkH.) 12-ik kiadását. Ennek részleteiről számol be Zsadon Béla itt: http://index.hu/kultur/korrektor/akh12/ (ezt a petíció aláírása előtt érdemes elolvasni).
Úgy tudjuk, Zsadon Béla írása óta a helyzet csak romlott, a bizottság újabb ad hoc változtatások bevezetését tervezi, miközben mereven elzárkózik a szabályzat teljes újraszerkesztésétől.
(Ugyanennek a petíciónak a petitiononline.com-on már volt 120 aláírója, de onnan ismeretlen okoból törölték, utólagos magyarázatot sem kaptunk. Kérjük az ottani aláírókat, hogy a petíciót itt ismét írják alá. Köszönjük.)

Petition:
Álláspontunk szerint alapvető szükség lenne a következőkre:
1. Kivenni a helyesírásból a nem helyesírási kérdések szabályozását (pl. hogy mely szóalak írható le).
2. A helyesírási szabályzat csak minimális esetben hivatkozzon nyelvtani kategóriákra, ezekre is adjon laikusok számára is jól alkalmazható meghatározási teszteket. Semmiképpen se hivatkozzon olyan nyelvtani kategóriákra, mely képzett nyelvészek számára sem világosak, ill. el nem fogadhatók.
3. Változzon meg a szabályzat szerkezete. Szükség van egy preambulumra, mely tisztázza a helyesírás hatáskörét. Szükség van a helyesírás elveinek kimondására, hierarchiájuk tisztázására és a konkrét szabályok ezekből való levezetésére.
4. A szabályzat legyen három szintű: iskolai, általános és szakmai (tipográfusok, szerkesztők számára). Az iskolai helyesírás-oktatás célja a kommunikációs kompetencia fejlesztése, ne a szabályok bebifláztatása legyen. Az iskolai szabályzat megfogalmazása feleljen meg egy iskolás gyerek szintjének.
5. A szabályzat engedjen meg alternatív írásmódokat a kommunikációs szándék egyértelműbb kifejezésére, ill. az olvashatóság megkönnyítésére.
6. A szabályzatot nyelvészek és valódi kutatási eredményekre építve készítsék.
7. A szabályzat elfogadását széles körű, nyilvános vita előzze meg.
A jelenlegi helyesírási szabályzat toldozgatása-foldozgatása nem érdeke a magyar társadalomnak. Az új szabályok bevezetése megnehezíti a korábbi szabályokat jól ismerők dolgát, ugyanakkor nem könnyíti meg a helyesírás elsajátítását a nehézségekkel küzködők számára.

teljes leírás
itt írhatja alá

Mondj nemet az AkH. 12.-re! Say no for 12th edition of AkH. !

Beszámoló a korábbi helyzetről:

Azóta csak romlott, a bizottság újabb ad hoc változtatások bevezetését tervezi, miközben mereven elzárkózik a szabályzat teljes újraszerkesztésétől.
Álláspontunk szerint alapvető szükség lenne a következőkre:
1. Kivenni a helyesírásból a nem helyesírási kérdések szabályozását (pl. hogy mely szóalak írható le).
2. A helyesírási szabályzat csak minimális esetben hivatkozzon nyelvtani kategóriákra, ezekre is adjon laikusok számára is jól alkalmazható meghatározási teszteket. Semmiképpen se hivatkozzon olyan nyelvtani kategóriákra, mely képzett nyelvészek számára sem világosak, ill. el nem fogadhatók.
3. Változzon meg a szabályzat szerkezete. Szükség van egy preambulumra, mely tisztázza a helyesírás hatáskörét. Szükség van a helyesírás elveinek kimondására, hierarchiájuk tisztázására és a konkrét szabályok ezekből való levezetésére.
4. A szabályzat legyen három szintű: iskolai, általános és szakmai (tipográfusok, szerkesztők számára). Az iskolai helyesírás-oktatás célja a kommunikációs kompetencia fejlesztése, ne a szabályok bebifláztatása legyen. Az iskolai szabályzat megfogalmazása feleljen meg egy iskolás gyerek szintjének.
5. A szabályzat engedjen meg alternatív írásmódokat a kommunikációs szándék egyértelműbb kifejezésére, ill. az olvashatóság megkönnyítésére.
6. A szabályzatot nyelvészek és valódi kutatási eredményekre építve készítsék.
7. A szabályzat elfogadását széleskörű, nyilvános vita előzze meg.
A jelenlegi helyesírási szabályzat toldozgatása-foldozgatása nem érdeke a magyar társadalomnak. Az új szabályok bevezetése megnehezíti a korábbi szabályokat jól ismerők dolgát, ugyanakkor nem könnyíti meg a helyesírás elsajátítását a nehézségekkel küzködők számára.

szójon hozzá